Sablon technika

Relatíve könnyen elsajátítható, viszonylag könnyen javítható díszítő eljárás. Régebben zsíroshígítóval átitatott vékony kartonlapot, mostanában 0,2-0,5mm vastag műanyag lemezt használnak erre a célra. A kartonlap hajlamos volt a hullámosodásra, szakadásra, festéktorlódásra, a műanyagot azon kívül, hogy falsaroknál történő betörés után már nem lehet kisimítani, gyakorlatilag a végtelenségig lehet használni. Bírja az áztatással való bő vizes tisztítást, míg a papírnál ez csak további károsodásokat okozna. A sablonok készítésekor, rekonstrukciók alkalmával figyelni kell arra, hogy az egybefüggő mintákat ne vágjuk el és ne mintán belül illesszük a következő sorban, hanem inkább hatoljon túl a mintafordulat határán, és a másik felén egy picit "kezdődjön" illesztésképp, de ezt már ne fessük újra át.

A sablonálás - vagy más néven patronálás - nagy hátránya a lassúság. Egységnyi felület sablonálása egyetlen színnel 3 nap, míg hasonló mintával való hengerezése egy normál méretű szobának 5-6 óra. Tehát kb. 5-7-szeres az időfaktor. A vonalazás egy külön téma és az is, hogy a sablonálás megkívánja, hogy a falak keretezettek legyenek. Ez nem csak a díszítés kötelező eleme, hanem praktikussági ok, hogy a sablon ne törjön be a sarkoknál, hanem lágyan meghajoljon a nem kívánt rész. Előnye a nagyon csekély hibalehetőség, további előnye a szinte korlátlan szín és egymást átmetsző vonalak lehetőségei, ami a hengerezésnél elképzelhetetlen, továbbá a plasztikai hatás  lehetősége is adott. 

A patronozó technika hibalehetőségei a túl sok festék felvitelekor keletkező, feltorlódásból adódó magas mintaperem. Ezek széles ragasztószalaggal ("tézával") száradás után lecsökkenthetők, de aránytalanul nagy munka. Nagy  probléma a túl híg festék, ami befolyhat a sablon mögé és teljesen elrajzolja a mintát nem kívánt módon. Ilyenkor nem szabad kétségbeesni, tovább kell haladni miután letöröltük a sablon hátulját, a festékmennyiséget és sűrűséget optimalizálva folytatjuk. A hibás részt később alapszínnel átfestjük és újra sablonozzuk. Kisebb a hibázási lehetőség az elcsavarodásra, ha a sablonálást a fal közepétől jobbra és balra haladva kezdjük és nem az egyik sarokból befelé. Utóbbi esetben egyetlen mm tévedés is nagy csúszásokat eredményezhet egy sűrű típusú, szimmetrikus minta esetében. A nagyon sűrű festék ugyan nem probléma, de borzalmasan fárasztó a rossz oszlathatóság miatt és óhatatlanul az egyre több mennyiség felvitelével a peremesedést kockáztatjuk. Sablonálásnál kisebb a megfolyás lehetősége a hengerezéshez képest, a megcsúszás fogalma meg ismeretlen, hiszen a sablont kis ragasztószalagokkal felrögzíthetjük a falra. Tehát amivel nincs megfolyás, így a sablonálásnak nincs az alapfelülettel olyan igénye sem, hogy az mennyire szívóképes.

Egyszerű, eredetileg többszínű sablonálás egyetlen, szándékosan irizáló színű kivitelben elkészítve.